Új munkaügyi kirendeltséget avattak Füzesabonyban	Füzesabony, 2009. november 13., péntek (MTI) - A magyar gazdaság egyik legfőbb gondja a foglalkoztatás alacsony szintje, illetve a nyugdíjasok magas aránya - jelentette ki Korózs Lajos, amikor pénteken felavatta az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Füzesabonyi Kirendeltségének új épületét. Az alacsony foglalkoztatási rátához hozzájárul, hogy 100 munkavállalóból 91 idő előtt válik nyugdíjassá, illetve sokan fiatalon, képzettség megszerzése, így a munkába állás esélye nélkül kikerülnek ki az iskolapadból - jellemezte a helyzetet a munkaügyi tárca államtitkára. Szabó József, az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ főigazgatója az MTI-nek elmondta, hogy az 540 négyzetméteres két szintes épület megvalósítása 108 millió forintba került. A beruházás a Nemzeti Fejlesztési Terv Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programjának keretében valósult meg az Európai Unió 77 millió forintos támogatásával. A fennmaradó összeg a Munkaerőpiaci Alapból származik - mondta. A füzesabonyi kistérségben 2280 a regisztrált álláskeresők száma, ami 17 százalékkal több mint az elmúlt év hasonló időszakában, ám a növekedési ráta elmarad az országos, 34 százalékos bővüléstől. Ugyanakkor az észak-magyarországi 15,5 százalékos munkanélküliség lényegesen magasabb, mint az országos 10,3 százalékos érték - szögezte le. A Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyéket magában foglaló régióban, összességében 107 ezer a regisztrált álláskeresők száma - mondta Szabó József. MTI 2009. november 13., péntek 11:25
A PSZÁF ezentúl előre jelzi a tisztességtelen pénzintézeti tendenciákat	A PSZÁF ezentúl nem csak utólag ellenőrzi a különböző pénzügyi tevékenységeket, hanem bizonyos tendenciákat előre jelez a kormánynak - erről rendelkezett ma délelőtt Bajnai Gordon kormányfő a költségvetés előkészítése kapcsán tartott találkozón - mondta Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára, a Megbeszéljük című műsorban. Ennek értelmében egy olyan struktúrát kell kidolgozni a felügyeletnek, amelynek segítségével olyan jogszabályokat lehet kidolgozni, amellyel megelőzhető és korlátozható pl. az óriási kamatra felvehető gyorskölcsön ügyletek száma - mondta a szakállamtitkár. Összemosódik a lakáshitelesek eladósodása a sokféle hitelt felvevők esetében, akik nem a lakáshitelbedőlés miatt váltak fizetésképtelenné. A látvány ugyanaz, kiteszik őket a lakásukból, de nem azért, mert nem fizetik a lakáshitelt, hanem mert hiteleiket lakásvételi opcióra vették fel. A PSZÁF várhatóan néhány héten belül kidolgoz egy javaslatot arra vonatkozóan, hogy előre jelezhető legyen a kockázatos banki hitelajánlat - mondta Korózs Lajos, aki a Klubrádióban együttműködést ajánlott a civil szervezetek számára a banki károsultak érdekében. A kormány készfizető kezességi garanciát vállalt a lakáshiteleseknél, azoknál, akik a kereskedelmi bankoknál lakásra vettek fel hitelt; elindították az önkormányzatok elővásárlási jogát; krízis programot hirdettek, negyedik lépésben az igazságügyi tárcánál a magáncsőd intézményének szabályozását rendelték el, emellett folyamatosan tárgyalnak a bankokkal az adósság átütemezésről - ismertette Korózs Lajos az eddig megtett kormányzatri intézkedéseket. A szakállamtitkár a Megbeszéljükben úgy vélte, azok jutnak nagyon nehéz helyzetbe, akik nem gondolták végig egy évvel ezelőtt, hogy mekkora kockázatot vállalnak azzal, ha a kötelezettség nélkül felvett szabad felhasználású hiteleket ráterhelik meglévő ingatlanjaikra. (Klubrádió) <http://www.klubradio.hu/cikk.php?id=16&cid=93036>
Korózs Lajos: maffiaszerű visszaélések a szociális ellátásban	Tótszerdahely, 2009. szeptember 1., kedd (MTI) - Maffiaszerű visszaélések miatt elsősorban a szociális törvényhez kapcsolódóan az ősszel megváltozik több jogszabály - közölte Korózs Lajos, Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára kedden, a Zala megyei Tótszerdahelyen, a Mura-menti társadalmi és munkaerőpiaci integráció programjáról szóló konferencián. Főként Kelet- és Északkelet-Magyarországra jellemző, hogy "szinte maffiaszerű módszerekkel állnak össze gazemberek, hogy az állami forrásokat lenyúlják" például a házi segítségnyújtásban - közölte az államtitkár. Az eddigi tapasztalatok szerint a jelzőrendszeres vagy anélküli házi segítségnyújtás, a különböző felülvizsgálatokra való berendelés kapcsán tapasztaltak visszaéléseket, amelyek miatt még az ősz folyamán megváltoznak a jogszabályok - mondta. Példaként említette, hogy az állami normatívák megszerzése érdekében hálózatszerűen alakítottak ki "kvázi szolgáltatást házi segítségnyújtásban", akár országos működési engedélyt szereztek, de senki nem kontrollálta, hogy el tudják-e végezni a vállalt feladatokat. Piramisszerű hálózatot létrehozva állástalan szociális munkásokat szerveztek be. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtáshoz azonban nem működtetnek valódi diszpécserszolgálatot és nincsenek ellátást végző szakembereik. A támaszra szorulóknak viszont nem segítséget nyújtanak, hanem fizikai munkára kényszerítik őket. A jelentős részben Békés, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében észlelt visszásságok miatt úgy módosítják a jogszabályokat, hogy a jövőben egyetlen jegyző sem adhat ki országos működési engedélyt szociális szervezeteknek, csak a saját és a szomszédos négy kistérség területére. A módosításokkal pedig azt is meghatározzák, hogy a jelzőrendszeres segítségnyújtásban mekkora kört érinthet a hálózat kiépítése - jelezte az államtitkár. A tótszerdahelyi konferencia témájához kapcsolódóan Korózs Lajos beszámolt arról, hogy a munkaerőpiaci alapból két programra összesen közel egymilliárd forintot különítettek el az alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkező munkanélküliek megsegítésére. Hozzátette, hogy olyan emberekről van szó, akik a társadalmi "kiilleszkedés" határán állnak, s ez nemcsak a cigányságra, de például a hajléktalanokra is kiterjed. Ezekkel a forrásokkal például ahhoz is támogatást nyújtanak, hogy az alapvető személyes higiéné feltételeit is megteremtsék, mert sokan azért nem keresnek munkát, mert akár még ruhájuk sincs. Meg kell tanítani őket az önálló életvitelre, ráadásul mentálisan már "akarni sem tudnak" munkát keresni. Segítséggel így eltartottból adófizetőkké válhatnak, amely újabb forrást teremthet a rászorultak megsegítésére. Kiss Ambrus, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ főigazgatója mindezt úgy fogalmazta meg: nehéz munka az álláskeresés, erre nem nagyon tanította meg senki az embereket. Sokak számára azonban ez csak akkor sikerülhet, ha az álláskeresést megelőzően emberséges, mentálhigiénés felkészítésben is részesülnek. Tislér István, a Muramenti Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat elnöke, Tótszerdahely polgármestere elmondta: a szolgálat 44,6 millió forintot nyert az összesen 32 települést érintő felkészítő programra. Ebből az összegből többségében a cigányság számára nyújtanak felkészítést. A mintegy 50 résztvevő a leghátrányosabb rétegből kerül ki, amellyel az a szándékuk, hogy ne csak munkakeresési esélyüket javítsák, de munkavállalókká is váljanak. MTI 2009. szeptember 1., kedd 11:19
Budapest, 2009. augusztus 7., péntek (OS) - Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára részt vesz a Kislétán meggyilkolt roma asszony temetésén.	1944. augusztus 2-án éjjel az Auschwitz-Birkenau-i koncentrációs táborban csaknem négyezer romát végeztek ki a náci Németország "fajvédő" politikájának nevében. A roma holokauszt emléknapján Magyarország megállt egy pillanatra, romák és nem romák együtt rótták le kegyeletüket az elhunytak emléke előtt. 2009. augusztus 2-áról 3-ára virradó éjjel aljas módon meggyilkoltak meg egy tízgyermekes roma asszonyt Kislétán. Ma ezt a 45 éves édesanyát gyászoljuk. 13 éves, életveszélyesen megsebesített, árván maradt kislányára pedig megpróbálunk vigyázni. Mindkét cselekedet érthetetlen, mindkét tett megbocsáthatatlan, ember elleni. A tavaly július óta tartó, magyarországi romák elleni bűncselekmény-sorozatnak eddig ötvenöt sértettje van, hatan életüket vesztették, köztük egy ötéves kisfiú. Az áldozatok ellen elkövetett bűncselekmények indítéka nem ismert, az egyetlen feltételezhető indok a roma származás. Ami 65 évvel ezelőtt a Roma Holocaust során a magyar honfitársainkkal, a velünk élő másként gondolkodókkal, zsidókkal, cigányokkal történt: nemzeti tragédia. Ami ma történik Magyarországon, az is az. Ez a szomorú nap egy újabb alkalom arra, hogy nyomatékosítsuk: hazánk, Magyarország mindenkié. Erejét és szépségét az itt élő, különböző identitású, különböző származású és gondolkodású emberek sokfélesége adja. A tavaly óta tartó bűncselekmény-sorozatnak - minden eszközt bevetve - véget kell vetni, e cél eléréséhez semmi sem lehet drága. Soha többé nem hagyhatjuk magára egyetlen velünk élő honfitársunkat sem, nem engedhetjük megismétlődni azt, ami több mint hatvan évvel ezelőtt már egyszer megtörtént. Nem hagyhatjuk, hogy nemzetünk becsületét újra meggyalázhassák náci, nyilas fajüldöző, rasszista, antiszemita, cigányellenes eszmék követői. 2009. augusztus 2-át követően még inkább világossá vált, hogy bőven van még mit tenni Magyarországon az erőszak ellen, illetve azért, hogy egyetlen magyar állampolgárnak se kelljen idehaza soha többé rettegnie. Mindannyian felelősek vagyunk ezért. Korózs Lajos Államtitkár Kiadó: Szociális és Munkaügyi Minisztérium MTI 2009. augusztus 7., péntek 11:59
Korózs Lajos: a jelnyelvet beszélők számítsanak nyelvi kisebbségnek	Budapest, 2009. július 31., péntek (MTI) - A kormány által elfogadott törvényjavaslat szerint a jelnyelvvel kommunikáló hallássérültek önálló nyelvet használó nyelvi kisebbségnek számítanak elsősorban és nem fogyatékossági csoportnak - közölte Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára pénteken a kormányszóvivői tájékoztatón Budapesten. Mint mondta, a kormány szerdán fogadta el és pénteken nyújtja be az Országgyűlés elé a törvényjavaslatot, szeptember 14-én pedig akár ennek a megtárgyalásával is kezdhetik a képviselők a munkát. A majdani törvény célja a hallássérült - siket és nagyothalló -, valamint a siketvak emberek életminőségének javítása, társadalmi esélyegyenlőségének növelése, és a közszolgáltatásokhoz való, a törvény által is előírt egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása. Így például az, hogy a hivatali ügyintézés során legyen használható a jelnyelv is - tette hozzá. Az államtitkár rámutatott arra: céljuk az is, hogy "a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás stabillá, egységessé, átláthatóvá és ellenőrizhetővé" váljon és a megfelelően képzett jelnyelvi tolmácsok társadalmi elismertsége növekedjen. Korózs Lajos fontosnak nevezte ezen kívül azt is, hogy javuljon a hallássérült tanulók alap- és középfokú oktatása, valamint emelkedjen a felsőoktatási intézményekbe bekerülő hallássérültek - jelenleg mindössze 0,25 százalékos - aránya, és így javuljon munkaerő-piaci szerepvállalásuk is. Az Európai Parlamentben, az Országgyűlésben és az önkormányzati képviselő-testületekben a hallássérült, illetve siketvak ember képviselővé választása esetén jogosulttá válik a magyar jelnyelv, illetve bármely, általa választott speciális kommunikációs rendszer használatára - mondta az államtitkár. Külön büszkeségként említette: Magyarország volt az első a világon 2007-ben, amely aláírta és ratifikálta azt az ENSZ-egyezményt, amelynek értelmében az azt aláíró államok támogatják a hallássérült közösség nyelvi identitását, a jelnyelv elsajátítását, és biztosítják, hogy a siketek "oktatása az egyén számára legmegfelelőbb nyelven történjen". Közlése szerint a szociális tárca 2003-ban kezdte el kiépíteni a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás országos hálózatát, a működés feltételeit a minisztérium biztosítja az állami költségvetésből. 2005-ben ez megyei szintű szolgáltatássá fejlődött, míg 2007 óta a siketvakok számára szükséges tolmácsolást is biztosítani tudják. A jelnyelvi tolmácsokat 1983-ban még egy mindössze 60 órás tanfolyamon képezték, 2006-tól viszont már 1200 órás szakképzési formában kapják meg a munkájukhoz szükséges szaktudást - emlékeztetett Korózs Lajos. A szociális tárca államtitkára utalt arra is, hogy a tervezett törvény a magyar jelnyelvet önálló nyelvként ismeri el. Pozitív példaként hozta fel Szlovéniát, ahol nemcsak a szlovén, hanem - tekintettel a Muravidéken lakó magyarokra - a magyar jelnyelvet is hivatalos nyelvként ismerték el. Magyarországon a törvényjavaslat szerint a jelnyelv elsajátítására már az általános iskola megkezdésétől lehetőségük lesz a tanulóknak 2017. szeptember 1-től, akkorra kialakítják a jelnyelv szakos tanárok képzését. A gyermekek szülei szabadon választhatnak majd a tervezet szerint a bevezetni kívánt kétnyelvű és a hagyományos auditív-verbális (egynyelvű, hangzó beszéden alapuló) oktatási módszer között - közölte Korózs Lajos. A törvényjavaslat szabályozza a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás igénybevételéhez való jogot, valamint a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás finanszírozási rendszerét is. E szerint a jelnyelvi tolmácsolás az arra jogosult ügyfél számára ingyenes minden, a törvény által meghatározott közszolgálati tevékenység - például bírósági, ügyészségi vagy rendőrségi eljárások, egészségügyi szolgáltatás - igénybevétele esetén. A jelnyelvi tolmácsolás költségét ezekben az esetekben a közszolgáltatást nyújtó szerv, szervezet vagy intézmény viseli - közölte az államtitkár. Korózs Lajos azt is elmondta, hogy a közszolgálati, illetve a földfelszíni műsorszórással működő országos televíziós műsorszolgáltatók számára törvényi kötelezettséggé válik a televíziós műsorszámok bizonyos körének feliratozása vagy jelnyelvi tolmácsolása. A műsorszolgáltatók korábban a szociális tárca pályázatain szerezték be a feladat ellátásához szükséges technikai berendezéseket. Május 11-én általános vitára alkalmasnak találta a magyar jelnyelvi törvény megalkotásáról szóló országgyűlési határozatot a parlament ifjúsági, szociális és családügyi bizottsága. Csehországban, Ausztriában, Szlovéniában, Szlovákiában, Finnországban, Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában és az Egyesült Államokban önálló nyelv a jelnyelv. Magyarország lakosságának tíz százaléka küzd valamilyen szintű hallásproblémával. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint közülük 60 ezren siketek és körülbelül 300 ezren súlyosan nagyothallók, utóbbiak csak valamilyen segédeszközzel hallanak. MTI 2009. július 31., péntek 15:12
Korózs Lajos: 5,5 milliárdra hízott a krízisalap	Besenyőtelek, 2009. július 31., péntek (MTI) - Gazdasági társaságok és magánszemélyek adományaival 5,5 milliárd forintra hízott a költségvetés által egymilliárd forinttal útjára bocsátott krízisalap - közölte Korózs Lajos pénteken a Heves megyei Besenyőtelken. Ez azt jelenti, hogy mintegy 150 ezer, a gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe sodródott, illetve egészségkárosodása miatt krízishelyzetbe jutott embernek nyújthatnak augusztustól 20-50 ezer forintos támogatást az alapból - közölte egy kistérségi fórumon a szociális tárca államtitkára. Az alap felhasználását ellenőrző tanácsadó testület tagjai a máltai és a baptista szeretetszolgálat, a Vöröskereszt, valamint a Nagycsaládosok Országos Egyesületének képviselői is. Ezért "szemenszedett hazugság" a Fidesz állítása, hogy az MSZP kasszájába vándorolna a pénz - tette hozzá a szocialista politikus. Az államtitkár az önkormányzati vezetők részvételével megtartott fórumon elmondta: az igényléseket az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapjáról letölthető adatlapon nyújthatják be a települési jegyzőkhöz a rászorulók. A folyósítás feltétele, hogy a családban nem haladhatja meg a minimálbér nettó összegét az egy főre jutó jövedelem, illetve az igénylő nem részesül nyugdíjban. Ugyancsak kérhetik a támogatást azok, akik 2008. szeptember 30. után vesztették el munkahelyüket, vagy jövedelmük 20 százalékkal csökkent. Az is igényelheti a krízissegélyt akinek 20 százalékos mértékben nőtt lakásvásárlási hitelének törlesztő részlete. Szintén jogosultak lehetnek azok, akik egészségromlás miatt kerültek anyagi krízishelyzetbe - sorolta Korózs Lajos. Támogatási összegként legalább 20 ezer, legfeljebb 50 ezer forint utalható ki; ezt a krízishelyzetbe jutott család egy tagja veheti igénybe. Ugyanakkor különösen indokolt esetben a támogatás mértéke elérheti a 100 ezer forintot. A kérelmeket november 30-ig fogadhatják be az önkormányzatok - fűzte hozzá. A kormányzat ugyanakkor 500 millió forinttal feltöltötte azt az idei, eredetileg 700 millió forintos alapot, amely a nyugdíjasok méltányossági segélyezésére, illetve a méltányossági nyugdíjemelésre szolgál. Az új keret szintén augusztustól áll rendelkezésre - a 700 millió forint ugyanis már elfogyott. A maximum 3500 forintos havi nyugdíjemelést, legfeljebb 3 évente, azok a nyugdíjasok igényelhetik, akiknek a családjában az egy főre jutó nyugdíj összege nem éri el a 65 ezer forintot; utóbbi határ eddig 57 ezer forint volt. Ugyancsak kérhetik az emelést a rokkantak és akiknek nyugdíjasként két, vagy több árváról kell gondoskodniuk. Segélyt az kérhet, akinek a nyugdíja nem haladja meg a 75 ezer forintot (eddig 71400 forint volt ez a határ), és 10 ezer forint helyett 15 ezer forintot kaphatnak a nyugdíjasok. Hirtelen betegség, vagy haláleset esetén a méltányossági segély összege elérheti a 28.500 forintos nyugdíjminimum háromszorosát - mondta Korózs Lajos. MTI 2009. július 31., péntek 13:25
Roma holokauszt - Új megbékélést hirdetett az OCÖ elnöke	Budapest, 2009. július 31., péntek (MTI) - Új megbékélést, a cigányság és a többségi társadalom közötti új híd építését hirdette meg Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke pénteken a szervezet budapesti székháza előtt, a roma holokauszt évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen. A szolidaritás és a békés együttélés érdekében új hidat kell építenünk a cigányság és a többségi társadalom között - mondta a roma politikus, hozzátéve: közösen kell felépíteni egy szolidáris Magyarországot, ki kell egyezniük a szegény magyar és szegény cigány embereknek, hogy ne a szélsőjobb kapjon teret, a politika pedig ne hagyja magára az elesetteket, ne történhessen meg újra a 65 évvel ezelőtti tragédia. Kolompár Orbán azt mondta, hogy ma a cigányság és a zsidóság elleni ideológia újra teret kapott, a felelős politika most is hallgat, csakúgy, mint a II. világháború idején, lerázza magáról a felelősséget. Úgy fogalmazott: ma már ott tartunk, hogy ölik a cigányokat, Molotov-koktélt dobálnak a lakásukra, fegyverrel vadásznak rájuk, és ha ennek a folyamatnak, a beteges eszme terjedésének nem szabunk gátat, akkor nemcsak a nemzet, hanem egész Európa és a világ is ismét bajba kerül. A roma vezető szerint sikertelenek a kormányzati integrációs törekvések, és ezért a cigányságot teszik felelőssé, de - mint mondta - erre nem a szélsőjobb a megoldás. Az OCÖ elnöke beszédében összefogásra és új megbékélésre szólította fel a roma politikusokat is. A megemlékezésen Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikai ügyekért felelős szakállamtitkára azt mondta: ma nem elég csendben emlékezni a vészkorszak áldozataira, szavakra, tettekre, következetes kormányzati cselekedetekre, felelősségteljes civil tevékenységekre van szükség, hogy a XX. század szégyenteljes fejezetei még gyengébb formában se ismétlődhessenek meg. A kormány nevében mondott beszédében a szakállamtitkár kijelentette: kötelességünk megőrizni az eddig elért eredményeket, megteremteni a félelemmentes Magyarországot. Herczog László szociális és munkaügyi miniszter arról beszélt: a holokauszt megmutatta, hova vezet, ha a diszkrimináció és az erőszak szabad utat tör, hova vezet a legalantasabb eszközökre épülő cinikus politika. Hangsúlyozta, hogy szolidaritásra, integrációra és kölcsönös megértésre alapozva kell egy modern Magyarországot építeni, politikai hovatartozástól és vallási felekezettől függetlenül kell nemet mondani a félelemkeltésre és gyűlölködésre. Korózs Lajos szociális államtitkár emlékezetett arra: a holokauszt nem a gázkamrákkal, hanem a kimondott, a falakra és szórólapokra írt üzenetekkel kezdődött, és a kávéházak teraszán üldögélők kinevették a néhány tucat masírozót, nem gondolták, hogy a náci ideológia egész Európát lesöpri. Nem hagyhatjuk szó nélkül a "hideg büszkeség napjára" vagy a "közbiztonságjavító sétákra" való felhívásokat – mondta az MSZP nevében felszólaló politikus, aki szégyennek nevezte, hogy ilyen ideológiát képviselve be lehet kerülni az Európai Parlamentbe, s aggasztónak tartja azt is, hogy százezrek szavaztak egy olyan pártra, amely "Európa szégyene". A megemlékezésen gyertyát gyújtottak a II. világháborúban elpusztított valamennyi áldozat emlékére és megkoszorúzták a roma érdekképviselet épületének falán lévő emléktáblát. Virágokat helyeztek el Szili Katalin házelnök és a kormány nevében is. Koszorúztak továbbá az emléktáblánál országos roma szervezetek vezetői, kisebbségi önkormányzatok képviselői. A roma holokausztról 1972 óta emlékeznek meg a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján annak emlékére, hogy 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradó éjjel az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban több mint 3 ezer cigány férfit, nőt és gyermeket mészároltak le. A második világháború idején meggyilkolt romák számát félmillióra becsülik. Összesen 23 ezer cigányt deportáltak akkor Magyarországról, közülük 21 ezren az auschwitz-birkenaui táborban haltak meg. MTI 2009. július 31., péntek 18:40
Korózs Lajos: 500 millió forinttal bővül a méltányossági nyugdíjkeret, módosulnak a jövedelemhatárok	Budapest, 2009. július 29., szerda (MTI) - Kiegészítette a méltányossági nyugdíjkeretet, valamint megemelte a méltányossági nyugdíj és az egyszeri segély jövedelmi határait a kormány - jelentette be Korózs Lajos szociális államtitkár a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón Budapesten. Elmondta: 400 millió forintot biztosít a kormány az egyszeri segélyezésre, 100 millió forintot pedig a méltányossági nyugdíjemelésre. Korózs Lajos hozzátette, hogy azért döntött így a kormány, mert egyszeri segélyért az idén az első félévben már többen folyamodtak, mint tavaly egész évben. A méltányossági nyugdíjemelés iránti kérelmek száma pedig a tavalyihoz képest 140 százalékra nőtt. Kérdésre válaszolva az államtitkár elmondta: a méltányossági emelés vagy az egyszeri segély kizárja, hogy a krízisalapból is igényeljenek támogatást a nyugdíjasok. Az államtitkár a kérelmezők számáról elmondta: 2008-ban 75 ezren igényelték a méltányossági nyugdíj emelését, ebből mintegy 35 ezren részesültek kedvező elbírálásban. Az egy főre jutó emelés átlaga 3.190 forint volt. Egyszeri segélyt tavaly 25.800-an kérelmeztek, közülük 13.200-an meg is kapták. A segélyek összege átlagosan 13 ezer forint volt. Rámutatott ugyanakkor: "az elmúlt hónapok nehézségét is jelzi", hogy a 2008-as 75 ezer kérelemhez viszonyítva az idei év első félévében már több mint 60 ezer kérelem érkezett be méltányossági emelésre. "Ez is inspirálta a kormányt", hogy az év második felére egy külön keretet biztosítson a jogos kérelmezők igényeinek kielégítésére - mondta. Korózs Lajos kifejtette: módosultak a jogosultsági határok is, ugyanis eddig méltányossági emelésre, illetve egyszeri segélyre azok voltak jogosultak, akiknek a nyugdíja nem érte el az 57 ezer forintot. Ezt az összeget 65 ezer forintra emelték. Közölte: egyszeri segély a jövőben akkor jár, ha a közeli hozzátartozójával egy háztartásban élő nyugdíjas havi jövedelme nem haladja meg a 65 000 forintot. Ez a felső határ jelenleg az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének kétszerese, azaz 57 ezer forint. Amennyiben a kérelmező nyugdíjas egyedül él, úgy ez a jövedelemhatár 75 ezer forint lesz. A felső határ jelenleg az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének két és félszerese, azaz 71.250 forint. Kiért arra: a módosítás az egyszeri segély összegét is emeli, ez a jövőben nem lehet kevesebb 15 ezer forintnál, de nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét, azaz 42 750 forintot. Jelenleg az alsó határ 10 ezer forint, a felső határ az öregségi nyugdíj legkisebb összege, azaz 28.500 forint. Az egyszeri segély összege rendkívül indokolt esetben elérheti az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát, azaz 85.500 forintot. Ez a felső határ jelenleg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszerese, azaz 57 ezer forint. Korózs Lajos tájékoztatása szerint az igénybevételkor kedvezményezettnek minősül, aki korhatárt elért, öregségi nyugellátásban részesül, valamint a rokkantak, az árvák, a fogyatékkal élők, illetve a tartósan betegek vagy legalább két, árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegyek, továbbá az, akinek nem haladja meg a 28.500 forintot a nyugellátása és a rendszeres pénzellátásának együttes havi összege. MTI 2009. július 29., szerda 14:22
"Idősek az idősekért és a fiatalokért" programok támogatására (EZÜSTPROG-09)	Az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából, a szociális és munkaügyi miniszter 7/2009. (III. 18.) SZMM rendelete alapján pályázatot hirdet "Idősek az idősekért és a fiatalokért" támogatására. A pályázat célja: A pályázat célja a helyi és szakmai közösségek erősítése, a generációk közötti kölcsönös megértés és megbecsülés elősegítése, az életöröm, az aktív időskor, az időskori önmegvalósítás előmozdítása, az esélyegyenlőség, társadalmi presztízs erősítése, a társadalmi részvétel, bevonódás fokozása, élethosszig tartó fejlődés segítése, jó gyakorlatok bemutatása. Az "Idősek az idősekért és a fiatalokért" elnevezésű pályázati program olyan szakmai programok támogatására jött létre, amelyeket az idősebbek saját generációjuk tagjai vagy a helyi közösség gyermekei, fiataljai érdekében valósítanak meg. A programok a helyi szükségletekhez és adottságokhoz alkalmazkodva szociális, oktatási, kulturális, környezetvédelmi és településvédelmi, hagyományőrző, valamint szabadidős területeken valósulhatnak meg. Nem nyújthatnak be pályázatot a normatív támogatásban részesülő szociális intézmények és fenntartóik, illetve egyéb, a fenti felsorolásban nem szereplő szervezetek vagy intézmények. A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg: 35 000 000 Ft A pályázat benyújtási határideje: 2009. augusztus 10. 24:00 óra A Pályázók köre Jelen pályázati kiírás keretében az alábbi belföldi székhelyű szervezetek nyújthatnak be papíralapú vagy e-pályázatot: a. nyugdíjasok önálló jogi személyiséggel rendelkező civil szervezetei; b. nyugdíjas tagozattal rendelkező önálló jogi személyiségű civil szervezetek. (Szerződéskötéskor létesítő okirattal igazolni kell a nyugdíjas tagszervezet meglétét.) E-pályázat esetén kizárólag azon - fenti feltételeknek megfelelő - szervezetek, amelyek az Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszerben (továbbiakban: EPER) regisztráltak a Pályázati Útmutató 8.2. pontja szerint. Részletes pályázati kiírás megtekintése>> A pályázatok költségvetésének megtervezéséhez, valamint nyertes pályázat esetén a megfelelő elszámolás elkészítéséhez segítséget nyújt a pályázati útmutató mellett a pénzügyi segédlet. Pénzügyi segédlet megtekintése>> További információk: A pályázati kiírás elektronikus úton letölthető a www.szmm.gov.hu, valamint a www.esza.hu honlapokról. A pályázattal kapcsolatban további információkat a 9.00-15.00 óra között hívható (1) 273-4250 telefonszámon, valamint a hazaitamogatas@esza.hu e-mail címen is kaphatnak a pályázók. Internetes pályázás: A pályázatot elektronikus úton kell benyújtani a Pályázatkezelő internetes pályázatkezelő rendszerén keresztül a regisztrációs eljárást követően. További információk az internetes pályázáshoz>> 2009.07.10.
Korózs Lajos: a bajba jutott családoknak valódi segítségre van szüksége	Budapest, 2009. július 13., hétfő (MTI) - A válság miatt bajba jutott családoknak valódi segítségre van szükségük, nem politikai "zengetésre" - nyilatkozta Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára hétfőn az MTI-nek. A szocialista politikus ezt arra reagálva közölte, hogy Soltész Miklós (KDNP) hétfő délelőtti sajtótájékoztatón egyebek mellett azt mondta: a szocialisták legutóbbi döntéseikkel tovább rontották a családok, fiatalok, a bérből és fizetésből élők helyzetét, s ehhez képest az, amit a krízisalapból nyújtanának, "alamizsna, semmi, nevetséges összeg". Korózs Lajos kifejtette: több mint 5 milliárd forint gyűlt össze az alapba, ha 35 ezer forintos átlagos egyszeri juttatással számolnak, akkor 150 ezer embernek tudnak segítséget nyújtani. "Százötvenezer segítség az csak több, mint semennyi sem" - hangoztatta. Sajnálatosnak nevezte, hogy a Fidesz a krízisalap működését pártkasszának, választási kasszának tekinti, mert ezzel megkérdőjelezik a civil szervezetek önzetlen segítségét. Hangsúlyozta: "komoly szervezetek" adták a nevüket ehhez, a többi között a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Magyar Vöröskereszt és a Máltai Szeretetszolgálat. Az ő szakértelmüket a Fidesz sem kérdőjelezheti meg - fűzte hozzá. Elmondta azt is: a Fidesz politikusai is ki tudnák mutatni szolidaritásukat saját felajánlásaikkal.
Nem változtat a jelölteken a Heves megyei MSZP	Ugyanazokkal az egyéni országgyűlési képviselő-jelöltekkel indul az MSZP Heves megyében a 2010-es országgyűlési választásokon, mint négy évvel ezelőtt - közölte a párt megyei irodavezetője. Ahogyan 2006-ban volt, úgy Egerben 2010-ben is Nagy Imre, Pétervásárán Sós Tamás, Gyöngyösön Magda Sándor, Hatvanban Érsek Zsolt, Hevesen Godó Lajos, Füzesabonyban pedig Korózs Lajos a párt egyéni jelöltje - közölte Sasi Károlyné hétfőn az MTI-vel. Ugyanezek a politikusok szerepelnek a megyei pártszervezet által elfogadott megyei lista első 6 helyén is, a következő sorrendben: Sós Tamás, Érsek Zsolt, Nagy Imre, Korózs Lajos, Magda Sándor, Godó Lajos. Az irodavezető azt is közölte: az országos lista 1.-25. helyének valamelyikére Török Zsolt országgyűlési képviselőt javasolja a pártszervezet, a 25.-50. helyek valamelyikére pedig Korózs Lajost javasolják.
Korózs Lajos: kiegészül, de lényegében változatlan marad a gyesről szóló törvény	A gyermekgondozási segély (gyes) szabályait is tartalmazó törvény főbb pontjai változatlanok maradnak, de a kiegészítések az államfő aggályait is eloszlathatják - mondta Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára hétfőn Budapesten újságíróknak. A Sólyom László által az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldött jogszabály négy ponttal egészül ki, ezek között szerepel a bölcsődei, óvodai férőhelyek bővítése - közölte a politikus. Hozzátette: a regionális operatív programokban mintegy 13 milliárd forintot biztosítanak az önkormányzatoknak arra, hogy pályázzanak férőhelybővítésre. Korózs Lajos azt mondta, vállalják az ellátórendszer szabályozásának módosítását, hiszen a legtöbb szabály a hatvanas évektől van hatályban. Ugyancsak vállalja a kormány a gyermek két- és hároméves kora között az édesanyák számára a közszférában a kötelező részmunkaidő bevezetését - mondta a politikus. A közszférában kötelező négyórás foglalkoztatásról közölte: az édesanyáknak fel fogják ajánlani ezt a lehetőséget, de ha nem tartanak rá igényt, azaz nyolc órát akarnak dolgozni, akkor erre is lehetőségük lesz. Korózs Lajos elmondta: a versenyszféra esetén különböző ösztönzőket építenének be, hogy ott is érje meg részmunkaidőben foglalkoztatni. A kiegészítés negyedik pontjáról az államtitkár azt mondta, a Start kártya kibővítéséről is gondolkoznak, hogy terjesszék ki a járulékkedvezmény lehetőségét a gyermekgondozási ellátás igénybevétele után a korábbi munkahelyére visszatérő szülő foglalkoztatásánál. Arra a kérdésre, hogy ezek a kiegészítések eloszlathatják-e Sólyom László köztársasági elnök aggályait, Korózs Lajos közölte: azt gondolja, hogy igen. Az államtitkár utalt egy Tárki-kutatásra, miszerint a pénzbeli ellátásoknak alig van hatásuk a gyermekvállalási hajlandóságra. Mint mondta, azt mérték, hogy ha duplájára emelnék a családi pótlékot, akkor ez milyen hatással lenne a szaporodási indexre, ami jelenleg 1,32. Ennek az indexnek kettőnél többnek kellene lennie, hogy a társadalmi reprodukció megvalósuljon - fűzte hozzá. Az államtitkár azt mondta, a kutatás szerint ez az index mindössze 1,6-ra emelkedne. Korózs Lajos úgy vélte, nem a pénzbeli juttatások alapján döntik el a családok, akarnak-e gyereket, hanem a munkahely megléte, biztonsága. Sólyom László köztársasági elnök azért küldte vissza az Országgyűlésnek a májusban elfogadott jogszabályt, mert nem ért egyet a gyes időtartamának három évről két évre csökkentésével. A mostani kiegészítések módosító indítványként kerülnek be a törvénybe, azokat a kormánypárti képviselők nyújtották be. MTI 2009. június 29., hétfő 15:41
Szakmai konferencia a drogstratégiáról	Célok és kölcsönhatások címmel rendezett konferenciát a Szociális és Munkaügyi Minisztérium valamint a Drogmegelőzési Intézet. A szakmai rendezvény témája a Nemzeti Drogstratégia és a partnerstratégiák szinergiája volt. A konferenciát Korózs Lajos nyitotta meg. Az államtitkár hangsúlyozta, a stratégia nem oldhat meg minden problémát, viszont nehéz lenne kitűzni a célokat a jelenlegi helyzet ismerete nélkül. Úgy véli, ha tíz-tizenöt évre szóló stratégia születik, akkor a mindenkori kormány tudni fogja, mik az elért eredmények és mi a cél. Az államtitkár örömét fejezte ki annak okán, hogy az Országgyűlésben konszenzus született a stratégia létrehozásáról, és reméli, hogy az őszi ülésszakon sikerül az újat elfogadni. A kábítószerügyi koordinációs bizottság által eddig elfogadott, a következő nyolc év nemzeti drogstratégiáját meghatározó koncepciók véleményezhetők majd az interneten; az új nemzeti drogstratégia várhatóan szeptemberben kerül a kormány és az országgyűlés elé - közölte Portörő Péter. Portörő Péter szerint az új stratégiának tudományos bizonyítékokon kell alapulnia, racionálisnak, átláthatónak kell lennie, tisztázható célkitűzésekkel kell rendelkeznie, összhangban kell lennie az ENSZ és az Európai Unió törekvéseivel, és társadalmi, politikai, szakmai egyetértésnek kell öveznie. Az új stratégia főbb pilléreit a megelőzés, a kezelés és ellátás, valamint az ártalomcsökkentés alkotja. Új szempont, hogy törekedni kell a kereslet- és kínálatcsökkentő beavatkozások egyensúlyára, az ezeket elősegítő jogszabályok összhangjának megteremtésére, a szakemberhiány csökkentésére, a társadalmi kommunikációra és az ágazati együttműködésre. A koncepció szerint mindenki számára hozzáférést kell biztosítani az integrált, magas szintű és kliensorientált kezelési és ellátási szolgáltatásokhoz. A stratégia céljai között szerepel még a kábítószer-használat megelőzésének, késleltetésének és csökkentésének elősegítése, a legális és illegális szerek együttes megelőzésére való törekvés, a hazai előállítás, termesztés, és terjesztés elleni fokozott fellépés és a droghasználathoz kapcsolódó egyéni és társadalmi kockázatok csökkentése, például a tűcsereprogramok révén. Portörő Péter szerint tudatosítani kell, hogy a problémát nem lehet rövid távon megoldani. Emellett - a költséghatékonysági szempontok figyelembe vételével - fenntartható fejlesztésekre, kiszámítható finanszírozásra van szükség. Topolánszky Ákos, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet igazgató-helyettese felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon nincs elfogadott alkoholstratégia, se dohányzás- és doppingstratégia, és a népegészségügyi stratégia sem kielégítő. Mint mondta: e stratégiák együttes kezelésére volna szükség, és a kormánynak el kellene végeznie ezek összehangolását. Szerinte a stratégia létrehozásába a bármilyen módon érintetteket - droghasználókat, hozzátartozókat, civil szervezeteket - is be kell vonni, nélkülük ugyanis nincs értelme a tervezésnek. A kínálatcsökkentésről szólva elmondta: nincs vagy alig van értékelés e területén, pedig ez okozza az emberi sorsokba történő legkeményebb beavatkozásokat. "A rendőrségnek egyetlen olyan aktusa sincsen, ami valóságos értékelésen átment volna" - mondta. Tamás Pál, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szociológiai Intézetének igazgatója szerint merész vállalkozás belevágni egy stratégia létrehozásába anélkül, hogy a társadalom biztos lenne saját értékrendjében. Mint mondta: a kelet-európai országokban túl sokat terhelnek a stratégiákra, túl sokat várnak tőlük, a rutint azonban nem tudják fenntartani. Véleménye szerint a kelet-európai országok politizálásából kihalt a morálról való beszéd, amire pedig szükség lenne akár a drogpolitika meghatározásakor is, hogy tudni lehessen "mik a legkisebb közös többszörösök". Tamás Pál szerint a rendszerváltás utáni Magyarországon nem sikerült elgondolkodni azon, hogy mi is az a "jó társadalom". Felvetette: ha a valóságot különböző legális szerekkel "rózsaszín ködbe csomagolják", és ez a "szervezett manipuláció" elfogadott, csak akkor lehet megmondani mi tiltható, ha az emberek tudják, mi a jó társadalom. MTI 2009.06.24.
Vecsei: a hajléktalanság a magány problémája	Budapest, 2009. június 4., csütörtök (MTI) - A hajléktalanság nem a szegénység, hanem a magány problémája; az egyetlen olyan életveszélyes helyzet, amelyre a társadalom nem talált választ - mondta Vecsei Miklós, a Hajléktalanokért Közalapítvány kuratóriumi elnöke csütörtökön Budapesten a szervezet új nappali központjának megnyitóján. A VI. kerületben, a Nyugati pályaudvarhoz közel, a volt Mentőkórház épületében megnyílt Szociális Szolgáltató Centrum amellett, hogy nappali szállást nyújt a rászorulóknak, egészségügyi ellátást is biztosít. A szolgáltatásokat igénybe vevők pihenni, fürdeni és főzni tudnak az épületben, de a szociális munkások közös foglalkozásokat is szerveznek a számukra - részletezte Vecsei Miklós. Az elnök kitért arra, hogy a mintegy 50 millió forintból kialakított centrumra azért van szükség, mert a Nyugati pályaudvar mellett működő hasonló rendeltetésű központ bezárt. Korózs Lajos, a szociális tárca államtitkára elmondta, hogy az uniós forrásból finanszírozott mintegy 400 négyzetméteres centrum 66 hajléktalan ellátására alkalmas. A további tervek között szerepel az épület udvarának és tetőterének a rendbetétele is. Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) főpolgármester-helyettes azt hangsúlyozta, hogy a hajléktalan-problémáról a politikának "közös nyelven kellene beszélni", miközben a város sem egységes a probléma kezelésében. A főpolgármester-helyettes emlékeztetett, hogy a főváros évente kétmilliárd forintot költ a hajléktalan ügyre, amiben benne van a szállók, menedékhelyek és a civil szervezetek támogatása is. A hajléktalanok ellátásának a felét azonban a civil szervezetek végzik a Budapesten. Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője üdvözölte a centrum megnyitását és azt mondta: mindkét nagy politikai erő partner lesz abban, hogy a Nyugati aluljáró és környéke "másképp nézzen ki", mint most. MTI 2009. június 4., csütörtök 12:08
Százötvenmillió forint jut idén a szociális földprogramra	A szociális földprogramok IV. országos konferenciájára került sor szerdán Fehérgyarmaton. Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára a szociális földprogramoknak az elszegényedés megakadályozásában vállalt szerepéről tartott sajtótájékoztatót a rendezvény keretében. Az ország tíz megyéjében közel 35 ezren vesznek részt a szociális földprogramban, amelyre idén - a tavalyi évhez képest felével kevesebb - mintegy 150 millió forintos keret áll a rendelkezésre. Erről és a földprogram aktualitásairól szerdán tartottak szakmai konferenciát a projektben részt vevő önkormányzatok számára Fehérgyarmaton. A szociális földprogram elsősorban a hátrányos helyzetű térségekben lévő önkormányzatoknak juttat támogatást annak érdekében, hogy a településeken munka nélkül lévők egy része mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozhasson. A projekt a nehéz szociális helyzetben lévő családok megélhetését segíti és növeli az önálló egzisztenciateremtés esélyeit a kedvezményes szolgáltatások, juttatások révén - mondta az esemény sajtótájékoztatóján Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára. Az államtitkár ugyanakkor örvendetesnek nevezte, hogy a programban már közel 35 ezren vesznek részt; ebből 18 ezren roma származásúak, 13 ezren tartósan munkanélküliek, és 4 ezer a megváltozott munkaképességű, alacsony jövedelmű kedvezményezettek száma. A projekt működtetéséhez a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és részben a regionális fejlesztési tanácsok biztosítanak forrásokat, amelyekre a csatlakozó önkormányzatoknak pályázniuk kell; a korábbi években körülbelül közel 300, 2008-ban pedig 283 millió forintot különítettek el erre a célra. A 2009-re tervezett keret nagyjából 150 millió forint, de azt még egyelőre nem lehet tudni, hogy ez az összeg kiegészülhet-e az elmúlt évek forrásainak megfelelően - mondta az Serafin József, a minisztérium főosztályvezetője. Az önkormányzatok júliustól adhatják be idei pályázataikat, amelyekben 400 ezer és 5 millió forint közötti összegre pályázhatnak, az adott településen élő kedvezményezetti létszámtól függően. A családok egyéni szerződéseket kötve juthatnak hozzá a program által biztosított juttatásokhoz, amelynek révén háztáji jellegű kistermelést és állattartást folytathatnak, de többek közt földet bérelhetnek, vagy a talajmunkákhoz gépeket is kölcsönözhetnek. Az ország megyéinek egyébként több mint fele érintett a projektben: az Észak-Alföld és a Dél-Dunántúl régió mindhárom, az Észak-Magyarország, valamint a Dél-Alföld és a Nyugat-Dunántúl régió két-két megyéjében működik a rendszer. A statisztika szerint a 167 kistérségből jelenleg 44-ben működik szociális földprogram. (Forrás: MTI) 2009. 05. 27.
Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára nyitotta meg azt a holokauszt vándorkiállítást, mely országjáró körútja keretében 2009. május 18-án érkezett füzesabonyi állomására	Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára nyitotta meg azt a holokauszt vándorkiállítást, mely országjáró körútja keretében 2009. május 18-án érkezett füzesabonyi állomására. Az Élet Menete Alapítvány által rendezett tárlat célja az, hogy a mai fiatalok hiteles képet kapjanak a hajdani történésekről. A marhavagonban berendezett kiállításon a Magyar Nemzeti Múzeum fotótár archívumából válogatott képek idézik a holokauszt borzalmait, korabeli egyenruhák, fegyverek és a gőzmozdony jellegzetes hangja teszi igazán élethűvé a tárlatot. A vagon talpazatán festett lábnyomok az áldozatokra emlékeztetnek, a falakon pedig többek közt Radnóti Miklós Nem tudhatom című verséből is olvasható idézet. A kiállításon a Magyar Nemzeti Múzeum archív fotói, a Hadtörténeti Intézet illetve Múzeum korabeli öltözékei és eszköztára mellett a vasúttörténeti park mozdonya is a vészkorszak borzalmaira emlékeztet. Korózs Lajos, mint Heves megye 6-os számú, egyéni választókörzetének országgyűlési képviselője azt kérte a környék iskoláinak vezetőitől, tegyék lehetővé, hogy a tárlaton minél több fiatal részt vehessen. Levelében az államtitkár idézte az Élet Menete Program gondolatait, miszerint: "A holokauszt megtörtént. Mi más akadályozhatja meg, hogy újra megtörténjen, ha nem az oktatás és felvilágosítás?! Az Élet Menete Alapítvány fontosnak érzi, hogy a fiatal korosztály is hiteles képet kapjon a vészkorszak pusztításairól, s megismerve a tényeket, az antiszemita és rasszista érzelmeket kirekessze a szívéből." "Emlékezni és Emlékeztetni Mindannyiunk kötelessége". A vagonkiállítás 2009. május 18. és 22. között tekinthető meg a füzesabonyi pályaudvaron.
OGY - További bővítéseket tervez a kormány az óvodai és bölcsődei férőhelyeknél	Több ezerrel szeretné bővíteni a kormány az óvodai és bölcsődei férőhelyek számát az elkövetkező időszakban - közölte Korózs Lajos, a szociális tárca államtitkára egy kormánypárti képviselő interpellációjára válaszolva. Török Zsolt (MSZP) interpellációjában a bölcsődék számának alakulásáról kérdezte a szociális minisztérium illetékesét. Kifejtette: a 10 ezernél nagyobb lélekszámú településeken kötelező ilyen intézményt működtetni. Jelenleg a 3 évesnél fiatalabb gyerekek 8 százalékát tudják befogadni, s eközben az unió 2010-re 30 százalékra akarja emelni a bölcsődébe járó gyermekek arányát. Jó lenne, ha a bölcsődék számát és a férőhelyeket is tudnák bővíteni Magyarországon. Azt kérdezte, milyen pályázati lehetőségek vannak, mekkora bővítést terveznek, s hány település milyen összegű támogatást nyert eddig. Korózs Lajos államtitkár válaszában kiemelte: míg 1990-ben több mint ezer bölcsőde működött több mint 50 ezer férőhellyel, 2003-ra ez a felére csökkent, bár 2008 óta a statisztikák javuló tendenciát mutatnak. Jelenleg 590 óvoda működik, 25.667 férőhellyel, azonban a telítettség 130 százalékos. Felhívta a figyelmet arra, hogy idén szeptembertől indítható egységes óvoda-bölcsőde, mint új napközi ellátási forma. Ez a megoldás a két-három év közötti gyermekek elhelyezését segíti majd. Az államtitkár elmondta, hogy két év alatt 5 milliárdot szánnak a gyermekek napközbeni ellátására, remények szerint ez 1.700 férőhely kialakítását is jelenti majd. A szaktárca 2009 és 2013 között a bölcsődei fejlesztés részeként 2.600 férőhely kialakítását tervezi. Nem titkolt cél továbbá, hogy az apukákat jobban bevonják a gyermekek nevelésébe - mondta. A választ a képviselő elfogadta. MTI 2009. május 18., hétfő 15:15
A kormány jövőre folytatja a nyugdíjkorrekciós programot	A nyugdíjkorrekciós program, amelyet idénről 2010-re halasztott a kormány, egymillió nyugdíjast érint majd kedvezően - közölte Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára kedden a kormányszóvivő tájékoztatón a nyugdíjrendszert érintő hétfő parlamenti döntésről beszámolva. A nyugdíjkorrekciós programról szólva az államtitkár közölte: az idénre tervezett lépést jövőre halasztották, de folytatják a programot. Azaz jövőre az 1992-1995 között megállapított nyugdíjakat a rendes januári emelésen felül plusz 4 százalékkal emelik, ez a lépés 480 ezer embert érint. Az 1988-89-90-ben megállapított nyugdíjaknál plusz kettő, ez 320 ezer embert érint, az 1997-98 között nyugdíjba vonultak pedig plusz 4 százalékos emelést kapnak, ez 170 ezer nyugdíjast érint. Korózs Lajos szerint a korrekciós program mintegy 1 millió nyugdíjast érint majd kedvezően. A 13. havi nyugdíj eltörlése kapcsán az államtitkár azt mondta, államháztartási kiadások elkerülhetetlen mérséklése miatt hozták meg ezt a lépést. Kiemelte, hogy ez a juttatás nem nyugdíj volt, járulékfizetés nem állt mögötte. Mint mondta, a gazdaság teljesítménye tette lehetővé, hogy elmúlt öt évben kifizessék, most azonban ezt nem lehet finanszírozni. Korózs Lajos megismételte, hogy a nyugdíjprémiumot a gazdasági növekedéshez igazítja a kormány, ha a GPD-növekedés eléri 3,5 százalékot, akkor plusz 1 heti nyugdíj jár (maximum 20 ezer forint összegben), további 1-1 százalékos bővülésnél pedig újabb hetekkel nő az összeg, míg el nem éri az egyhavi járandóságot, illetve maximum 80 ezer forintot. Az indexálásról szóló parlamenti döntés szerint a kormány garantálni kívánja a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését, és ha gazdaság teljesítménye lehetővé teszi, akkor minden évben pluszjuttatást kapnak az érintettek - közölte Korózs Lajos. Megismételte: ha 3 százaléknál kisebb a gazdasági növekedés, akkor is garantált a nyugdíjak összegének növekedése, ebben az esetben ugyanis az minden éven az infláció mértékével emelkedik a járandóság. Ha 3-4 százalék közé esik a GDP-növekedés, akkor 20 százalékban a béreket, 80 százalékban pedig az inflációt követi a nyugdíj, ha 4-5 százalék a gazdasági növekedés, akkor ez az arány 40-60 százalék, míg 5 százalékos növekedés felett visszatér a svájci indexálás, ahol 50-50 százalék a bérnövekedés és az infláció aránya. Korózs Lajos kiemelte: a nyugdíjkorhatár fokozatos, 62-ről 65 évre való felemelése alkotmányos és kellő felkészülési időt ad. Mint mondta, az emelés célja, hogy közelítsék korhatárt a korcentrumhoz, hiszen ma Magyarországon 100 ember közül 91 hamarabb megy nyugdíjba. Az új szabályok szerint 2012-től évente fél évvel emelkedik a korhatár, a nők és férfiak esetében eltérő korcsoportokkal indítva, eltolva. Korózs Lajos elmondta: az előrehozott nyugdíj esetében, ha a szükséges szolgálati idő megszerzése előtt egy éven belül megy el valaki nyugdíjba, akkor a mai 0,1 százalékos elvonás helyett a jövőben 0,3 százalékot kell elvonni a nyugdíjából; ha szolgálati ideje 1-3 évvel kevesebb, akkor 0,4 százalékot vonnak majd le. Az előrehozott nyugdíjkorhatárról szólva Korózs Lajos kifejtette: az 1952 első felében született férfiak esetében 60,5 év lesz az előrehozott korhatár, ami 2012 második félében lesz esedékes. Az 1952-ben született nők 59 éves korukban mehetnek el előrehozott nyugdíjba, 2011-ben. Az 1952. második félévében született férfiak 2013 első félévében vonulhatnak nyugdíjba, 60,5 korukban. Az 1953-ban született férfiaknál 61 év lesz az előrehozott nyugdíj korhatára, ezt 2014-től érvényesíthetik, a szintén 1953-ban született nők pedig 59 évesen, 2012-ben. Kérdésre válaszolva Korózs Lajos elmondta: négyszázalékos inflációval számolva 80 ezer forintos juttatásnál jövőre ennek összege 83.200 forint, 150 ezer forintnál pedig 156 ezer forint lesz. Hozzátette: a kormány célja azonban, hogy 3 százalék alatt maradjon a pénzromlás üteme. 2009. 05. 12.
Válságalapot hozna létre a kormány a lakáshitelesek megsegítésére	Válságalapot hozna létre a kormány a bajbajutott lakáshitelesek megsegítésére - közölte Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkár a keddi kormányszóvivő tájékoztatón. Korózs Lajos kérdésre válaszolva elmondta: az állam átvállalná a lakáshitel-törlesztését azoknak, akik azt nem tudják fizetni. Erről polgárjogi szerződést kötnének, a korábbi tulajdonosok bérlővé válnának, és így az államtól bérelnék tovább ingatlanjaikat. Az államtitkár szerint a szakértők most azon dolgoznak, hogy a bérlők anyagi helyzetük normalizálódása után miként vásárolhatnák vissza a lakásukat. Ma közel 800 ezer családnak van devizalapú hitele, minden őket segítő intézkedést támogatni kell - szögezte le Korózs Lajos, hozzátéve: ilyen a hitel átütemezése, a hiteltörlesztés csökkentése, vagy a törlesztési határidő kitolása. Kiemelte, hogy a miniszterelnök kérésére dolgoznak a válságalap létrehozásán. Molnár Csaba, a Miniszterelnöki hivatalt vezető miniszter hétfőn azt mondta: a lakáshitelesek törlesztési nehézségeinek megoldásánál van olyan elképzelés, hogy akár bérleti konstrukcióval is kiválthatnák a hitelszerződéseket. A kormány a hazai bankpiac szereplőivel és a szabályozó hatósággal közösen egy olyan modell megalkotásán dolgozik, amely biztosítja, hogy a lehető legtöbb hiteltörlesztési zavarral küzdő család a saját otthonában maradhasson; akár annak árán is, hogy a hitelszerződéseket bérleti konstrukcióval váltják ki. 2009. 05. 12.
Korózs: a 13. havi nyugdíj a normál ellátást kockáztatta volna	Az Észak-magyarországi Regionális Szociálpolitikai Tanács ülésén az Idősügyi Nemzeti Stratégia, s ebben a hazai népesség elöregedése is szóba került. És a válság is. Ma Magyarországon száz ember közül huszonnyolc hatvan évnél idősebb, a hatvanöt éven felüliek harmincnyolc százaléka férfi, hatvankét százaléka nő. A korosztályi adatokat tekintve, ha így haladunk tovább, 2050-re, mire a nyolc és félmilliós határ körül "beáll" az ország lélekszáma, minden második ember idős lesz - egyebek mellett erről beszélt csütörtökön érdeklődésünkre Korózs Lajos, a szociális tárca államtitkára Egerben. A nap folyamán a megyeszékhelyen ülésezett az Észak-Magyarországi Regionális Szociálpolitikai Tanács, amely a rövidesen a parlament elé kerülő Idősügyi Nemzeti Stratégiáról tárgyalt. Az államtitkár szavai szerint az elöregedésből eredő problémát az ellátás és a finanszírozás terén is kezelni kell. Az intézményi alapellátási infrastruktúra jelenleg is jónak mondható, de várható, hogy az egyre színvonalasabbá váló szolgáltatásokat mind többen a lakásukban szeretnék majd igénybe venni, ezért újabb bentlakásos idősotthonok építése helyett az ilyen jellegű fejlesztésekre lesz szükség. Korózs hangsúlyozta: a jelenlegi válságos gazdasági helyzetben a 13. havi nyugdíj megőrzésével a 12. vagy a 11. havi nyugellátást kockáztatta volna az ország. 2009. április 30. 14:35 R. M. http://www.heol.hu/heves/kozelet/korozs-a-13-havi-nyugdij-a-normal-ellatast-kockaztatta-volna-229681
Parlamenti krónika - 2009.04.28	2009.04.28-án kedden véget ért a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvénymódosítási javaslat általános vitája a Parlamentben. Korózs Lajos, a szociális tárca államtitkára zárszavában azt hangsúlyozta, hogy szociológiai felmérések igazolják, hogy nincs közvetlen kapcsolat az ellátások mértéke és a gyermekvállalási hajlandóság között. Külön kiemelte, hogy a kormány célja a gyermekek napközbeni ellátásnak megfelelő bővítése. Az államtitkár azzal összefüggésben, hogy más európai országban az édesanyák szülés után milyen juttatásokat kapnak, elmondta: Szlovéniában az anyák egy évig kapják meg fizetésük 90 százalékát, és lehetőséget kapnak arra, hogy ezt az egy évet elosszák hosszabb időtartamra. Mint fogalmazott, "a tőlünk sokkal gazdagabb Angliában" is mindösszesen 113 fontot kapnak 9 hónapig az édesanyák szülésük után. Az ülés levezető elnöke, Mandur László ezzel az általános vitát lezárta, részletes vitára pedig várhatóan a következő ülésen bocsátják a javaslatot. A Ház keddi ülésén a társadalombiztosítási  nyugellátásról szóló törvénymódosítási javaslat részletes vitája is lezárult. Korózs Lajos államtitkár az ellenzéki képviselők felé fordulva hangsúlyozta: nem szabad veszélyeztetni a 11. és 12. havi nyugdíjat. Hozzátette: "bárcsak arról tudnánk most vitatkozni, hogy mit tudunk még adni, (...) de nem ezeket az időket éljük". A társadalomnak az időseket képviselő része nem szereti, de megérti, hogy az ország működőképessége érdekében szükség van ezekre az intézkedésekre - tette hozzá az államtitkár. Forrás: MTI
Több, mint 700 idős ember részesült támogatásban	704 idős ember nyert támogatást otthonának átalakítására vagy akadálymentesítésére az Idősbarát Lakásprogram nevet viselő pályázat keretében. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával 2009. január 23-án hirdetett pályázatot azzal a céllal, hogy az idősek otthonlakását megkönnyítse, azaz lakhatási körülményeiket átalakítással vagy akadálymentesítéssel segítse. A program keretében olyan 65 éven felüliek pályázhattak, akik a szociális alapszolgáltatások valamelyikében rászorulóként részesülnek. A meghirdetett határidőig 2744 db pályázat érkezett, melyek közül az Egyesület 704 pályázatot javasolt támogatásra. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium a javaslatot jóváhagyta. Az elnyerhető támogatás felső határa pályázatonként 400 ezer forint volt, a rendelkezésre álló keretösszeg összesen 249 millió 632 ezer forint. A támogatás közvetlenül a kivitelezők részére kerül folyósításra, a felújítási munkálatoknak május 31-ig kell elkészülnie. Az elbírálás elsődleges szempontja az volt, hogy a tervezett műszaki átalakítás milyen mértékben javítja a pályázó életminőségét. A kezdeményezés elsődleges célja, hogy az idős emberek önálló életvitelüket saját otthonukban a lehetőségek szerinti leghosszabb ideig folytathassák. A támogatás lehetővé teszi a rászoruló emberek lakásában a biztonságos és önálló használathoz szükséges műszaki átalakítások, akadálymentesítési feladatok elvégzését.  Ezáltal a támogatottak saját, megszokott otthonukban maradhatnak, ugyanakkor életminőségük javul, hiszen biztonságosabb, koruknak és egészségi állapotuknak megfelelő környezetben élhetnek. A pályázati kiírást egy 2003-2006 között megvalósult kísérleti modellprogram előzte meg, melynek keretében 60 különböző típusú településen gondozott idős ember lakása került átalakításra. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület, az MTA Szociálpolitikai Intézete, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi és más szervezetek szakemberei által bonyolított kísérleti program olyan megoldások kidolgozását tűzte ki célul, melyek elősegítik, hogy az idős emberek megváltozott képességeik ellenére is képesek legyenek önállóan élni. A vizsgálat eredményeit és tapasztalatait összegző szakkönyv a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a Szeretetszolgálat honlapján is elérhető. 2009. április
"Idősbarát Önkormányzat" Díj 2009 - pályázat	A Szociális és Munkaügyi miniszter és az Önkormányzati miniszter közös pályázatot hirdet önkormányzatok számára az eddigi tevékenységük után az "Idősbarát Önkormányzat" Díj elnyerésére. A pályáztatással összefüggő teendőket az SZMM Idősügyi Titkársága végzi. Benyújtűási határidő: 2009. május 25. Háttér Az ENSZ megfogalmazásában a XX. században következett be a "hosszú élet forradalma", amely jelentős változásokat hozott az egyén és a társadalom számára nemzeti és nemzetközi szinteken is. Magyarországon 1900 és 2000 között szinte megduplázódott a születéskor várható élettartam (várható élettartam: 1900-ban nők: 38,2 év, férfiak: 36,6 év; 2000-ben nők: 75,6 év, férfiak 67,1 év), s külön figyelemre méltó, hogy milyen nagy különbség van a két nem elérhető életkorában a nők javára. Magyarországon további kihívást jelent, hogy a hazai idősek sokkal rosszabb állapotban érik meg ezt az életszakaszt, mint európai uniós kortársaik. Az 1991-ben megfogalmazott ENSZ Idős Emberekkel Foglalkozó Alapelvek szerint olyan időspolitikára van szükség, amely az egész élet során biztosítja a függetlenséget, a részvételt, a gondoskodást, az önmegvalósítást és a méltóságot. Ezen elvek mentén országos szintű időspolitika határozza meg az idősek generációs hátrányainak leküzdését, teljes társadalmi tagságuk megteremtését és megőrzését. Helyi szinten az önkormányzatok tehetnek a legtöbbet az idős lakosság társadalmi aktivitásának, fizikai és intellektuális kapcsolódási lehetőségeiknek megőrzéséért. Célkitűzés Az Idősbarát Önkormányzat Díj adományozásával az alapítók azt a célt tűzték ki, hogy a Díj az önkormányzatok idősekért vállalt cselekvő felelősségét elismerje, hozzájáruljon a helyi szintű aktív időspolitika megerősítéséhez, és a díjjal járó jutalommal a helyi idősügyi tevékenység segítéséhez. A díjazással és a díjátadáshoz kapcsolódó önkormányzati konferenciával kíván a két Minisztérium hozzájárulni ahhoz, hogy minél szélesebb körben a helyi politikaformálók figyelme az idősödés problémái felé forduljon, és intézkedéseikkel, programjaikkal innovatív módon segítsék elő: az idősek közéletben való részvételét, hátrányaik leküzdését, életminőségük javítását, a bűnmegelőzés idősügyi feladatainak társadalmasítását, az idősek üdültetésének hozzáférhetővé tételét, a fogyasztóvédelmi rendelkezések széles körben történő megismertetését. Mindezeket, az idősügyért végzett önkormányzati tevékenység példamutatóan eredményes gyakorlatának felkutatásával, díjazásával és közzétételével kívánják elérni a díj alapítói. Ezen célkitűzésen belül különösen fontos, hogy ne csupán a különböző törvények és jogszabályok által előírt, megfelelő színvonalú ellátási kötelezettségeknek tegyen eleget a helyi önkormányzat, hanem a helyi közösségek életének minőségét szintentartó, javító, az idősügyet szolgáló rendszereket kialakító kezdeményezésekkel éljen, illetve azokat támogassa. Ezek sokszor nem nagy befektetést igényelnek. Főként az odafigyelő, együttműködő, döntéshozói és hivatali munka, valamint az önkormányzati és támogatói erőforrások együttesen kellő hátteret biztosíthatnak az e területen való eredmények eléréséhez. Nélkülözhetetlen e tevékenység során az idős ember lakóhelyéhez, családi környezetéhez igazodó ügyei figyelembevétele, e sajátos közösség életének szervezése, az idősek aktivitásának fenntartása, a közösségi ügyekbe való bevonása. Különösen nagy hangsúlyt kap a hatékony időspolitika kialakítása és támogatása, azokon a településeken, ahol a lakosság nagy hányada időskorú. Mindenütt, de ezeken a településeken különösen az önkormányzat alapstratégiájának részévé kell váljon az időseket érintő kérdésekkel való tudatos foglalkozás . A Díjat pályázat útján azok a helyi önkormányzatok nyerhetik el, amelyek a szociális gondoskodás körébe tartozó kötelező alapfeladataikon túl: aktív tevékenységükkel - különösen a pályázati lehetőségek kihasználásával - elősegítik az időskorúak helyi szervezeteinek működését, illetve hozzájárulnak szabadidős programjaik megszervezéséhez, példamutató együttműködést alakítanak ki a kistérségük helyi önkormányzataival, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatokkal, illetve a civil szervezetekkel és a lakosság önkéntes segítőivel az időskorúak életvitelének javítása érdekében, a helyi közéletbe, illetve annak alakításába széleskörűen bevonják az időskorú polgárokat, illetve szervezeteiket, az a)-c) pontokban meghatározottak megvalósításával kialakították a helyi idősbarát politika azon rendszerét, amely hosszú távon biztosítja e területen az eredményes működést. A pályázatok elkészítése során kapjanak különös figyelmet: az állami és önkormányzati igazgatás kistérségi és regionális átrendeződésével összehangolt önkormányzati idősügyi kapcsolatépítés fejlesztése, az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségeinek a helyi, térségi idősügyi feladatok megoldásába történő minél szélesebb körű bevonása, az új együttműködési formákat kereső idősügyi civil szerveződések létrehozásának szorgalmazása, a különböző térségi idősügyi szervezetek, tanácsok megalakulásának, működésének elősegítése, valamint az idősek digitális esélyegyenlőségének előmozdítására tett intézkedések. A már díjat nyert önkormányzat akkor nyújthatja be pályázatát, ha a korábbi pályázatban értékeltekhez képest, újabb példaértékű és átfogó idősügyi programot valósított meg és ezt megfelelően dokumentálja. A díjak és a díjátadás A fenti célok elérését a követezőkkel kívánja elismerni a pályáztató: A 6 legjobbnak ítélt pályamű benyújtójának a 2009. év Idősbarát Önkormányzat Díjat adományozza és díjazottanként 1. 000. 000 Ft jutalomban részesíti. Az Idősek Világnapja alkalmából Idősbarát Önkormányzat konferenciát és díjátadó ünnepséget szervez. A 6 legjobb pályaművön túl a bíráló bizottság által példaértékűnek minősített pályamunkák is bemutatásra kerülnek. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (továbbiakban: TÖOSZ) 1 TÖOSZ különdíjat ajánl fel a Bíráló Bizottság által javasolt kistelepülésnek. Ki és milyen módon pályázhat? Pályázók köre: bármely helyi (települési, megyei, kerületi, fővárosi) önkormányzat, amennyiben eleget tesz mindazoknak a különböző jogszabályokban előírt ellátási kötelezettségeknek, amelyek az idős lakosságról való gondoskodást biztosítják, illetve a helyi szükségletekhez igazodva ezeket az ellátásokat szakmailag elfogadható (innovatív) módon helyettesíti. Pályázat módja: Pályázni írásos pályaművek benyújtásával lehet, melyben a pályázó önkormányzat bemutatja, hogy milyen helyi rendszerét alakította ki az idősügyi önkormányzati tevékenységnek. A pályázati űrlapban megadott formátum szerint a pályázó önkormányzat idősügyi tevékenységének, az önkormányzás során idősügyben meghatározó értékeknek, elveknek, az idősügyi fejlesztési elképeléseknek, és a már elért eredményeknek, hatásoknak az összefoglalásából kibontakozó kép bemutatása szükséges. Főbb értékelési szempontok A pontos értékelési szempontokról és az értékelés menetéről az "Értékelési szempontsor" című dokumentumból tájékozódhat. Alapelv, hogy csak olyan pályázó kerülhet díjazásra, amely jogszabályokban előírt (egészségügyi, szociális, közművelődési, stb.) ellátási kötelezettségeinek eleget tesz. Ezen túlmenően azonban az innovatív, ötletes, a meglévő erőforrásokat kreatív módon az idősek érdekében felhasználó intézkedések; a lakossággal, lakossági csoportokkal partneri viszonyban megvalósított tevékenységek bemutatását is kéri a pályáztató. Fontos szempont, hogy a pályaműből megismerhetővé váljon, hogy milyen önkormányzási elvek, és milyen koncepció(k) áll(nak) a helyi időspolitika hátterében, mi határozza meg az idősek életét érintő döntéshozást és döntésvégrehajtást. Ugyanakkor az értékelő bizottság az alapján hozza meg döntését, hogy az önkormányzat hol tart az alapelvek megvalósításában, mit tett. Milyen kezdeményezésekkel élt, illetve milyen kezdeményezéseket támogatott? Az értékelés során figyelembe veszi majd az értékelő bizottság, hogy az egyes pályázó önkormányzatok a maguk szintjén, településmérettől, rendelkezésre álló erőforrásoktól és demográfiai helyzetüktől függően képesek alakítani az idősekre odafigyelő önkormányzati tevékenységüket. Annak bemutatása, hogy az önkormányzati tevékenységek valóban pozitív hatással vannak a helyi idős lakosságra. A pályázó önkormányzat az idős lakosok csoportjainak, illetve az őket képviselő szerveződések (pl. nyugdíjas klubok, egyesületek) véleményét is összegezheti a pályázatban. Ezt a véleményt javasoljuk a pályázathoz csatolni írott ajánlás formájában, melyben a helyi lakosok, érdekképviseletek, civil szervezetek javasolják az önkormányzat díjazását, és megfogalmazzák, hogy milyen hatást gyakorolt az önkormányzat tevékenysége a saját életükre. A pályázat benyújtásának módja A pályaműveket a pályázati urlap kitöltésével készítsék el. A pályaművek maximum 8 oldal terjedelmű - Times New Roman 12-es betűmérettel és szimpla sorközzel elkészített (plusz mellékletek) nyomtatott (vagy gépelt) anyagok lehetnek. A pályaművet az aláírásra jogosult személy (közgyűlési elnök, polgármester) aláírásával 3 nyomtatott példányban kérjük benyújtani. A pályázatokat tértivevénnyel postai úton, a következő címre juttassák el: Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Idősbarát Önkormányzat Díj Bíráló Bizottság 1054 Budapest, Alkotmány u. 3. sz. (Idősügyi Titkárság) Személyesen a pályázat nem adható be! Kérjük a borítékon a "PÁLYÁZAT" szót feltűntetni szíveskedjenek. Amennyiben erre lehetőség van, a későbbi feldolgozás érdekében kérjük, hogy pályázatát elektronikusan is juttassa el az idosbarat@szmm.gov.hu címre. A pályázatok postára adásának napja: A pályázati felhívás Magyar Közlönyben történő megjelenését követő 30. nap 24. órája. Amennyiben a pályázattal kapcsolatban kérdése van, kérjük írásban, forduljon az alábbi címre: Értékelési szempontok 2009. 04. 24.
Magyarország nem tudja kifizetni a 13. havi nyugdíjat	A nyugdíjasoktól is áldozatot kér a válságos időszak - közölte Bajnai Gordon miniszterelnök az Idősügyi Tanács soron kívüli ülésének kezdetén pénteken, amelyen a kormány részéről jelen volt még Herczog László szociális és munkaügyi miniszter és Korózs Lajos, a tárca államtitkára, az Idősügyi Tanács titkára. A kormányfő szerint a kabinet nyugdíjasoknak tett ajánlata ha fájdalmas is, de fair. Bajnai Gordon a tanács tagjainak azt mondta: a 13. havi nyugdíjat nem tudja Magyarország tovább kifizetni, de a kormány azt ajánlja, hogy a gazdasági növekedés függvényében a jövőben fizessenek nyugdíjprémiumot. Hozzátette: ha 3,5 százalékos lesz a GDP-növekedés, akkor már kapnak a nyugdíjasok extrajuttatást. A 13. havi nyugdíj kapcsán Bajnai Gordon úgy fogalmazott: "azt kérem, fogadják el, lássák be, Magyarország az automatikusan járó 13. havi nyugdíjat erején felül levőnek tekinti, nem tudja kifizetni". A kormányfő a nyugdíjindexálás szabályainak megváltoztatásánál is azt ajánlotta, hogy a gazdasági növekedés mértékével korrigálva számolják majd ki a reálbérek és az infláció arányának alakulását. "Abban bízom, hogy ha fájdalmas is, de fair ajánlatnak tarják a kormány javaslatát" - fogalmazott a miniszterelnök. A válságra való tekintettel a 2009-re tervezett nyugdíjkorrekciót a jövő évre kell halasztani, a 2010-est azonban bizonytalan időre fel kell függeszteni - mondta el a kormányfő. Kiemelte: nemcsak a mai, hanem a jövő nyugdíjasaitól is áldozatot kell kérni; 2012-től évente fél évvel, 62 évről 65 évre nőne a nyugdíjkorhatár. A kormányfő hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság idén várhatóan 6 százalékkal csökken, és ha nem tennék meg a válságkezelő lépéseket, akkor nem lenne, aki az ország működését hitelből finanszírozza. Bajnai Gordon szavai szerint ahhoz, hogy Magyarország jobban jöjjön ki a rendkívüli időszakból, határozott, gyors, időnként fájdalmas, rövid távú és a tartós egyensúlyt segítő lépéseket is meg kell tennie. "Egyrészt össze kell húzni magunkat, hogy lábunk ne lógjon ki a takaró alól, mert különben tüdőgyulladását kapunk, másrészt képesnek kell lennünk arra, hogy ezt a takarót meghosszabbítsuk, hogy többet termeljünk" - fogalmazott a miniszterelnök. Bajnai Gordon úgy vélte, hogy ha nem hajtják végre a kormány programját, akkor "kontrollálatlan" szociális-társadalmi-gazdasági válság alakulhat ki. Kijelentette: "olyan életmentő műtétét szeretnénk végrehajtani Magyarország gazdasági-finanszírozási rendszerén, ami után a beteg felgyógyul, de a műtét az elején fájdalmas, lesz lábadozási időszak is". A kormány válságkezelő programja mindenkit érint, a "szolidaritásra" épül, Magyarország minden polgárának részt kell viselnie abból a teherből, amely a kilábaláshoz kell - tette még hozzá a kormányfő. (Forrás: MTI) 2009. április 24.
Amerika is felfigyelt	Többek között a magyarországi romakérdéssel foglalkozik a New York Times 2009. április 27-i száma. A cikk szerint a romákkal szembeni előítéletek mára erőszakhullámmá alakultak Magyarországon. A cigányok évek óta a legelnyomottabb kissebségek között vannak Európa-szerte. Főleg Közép- és Kelet-Európában vannak kitéve gyakori támadásoknak. Szerbiában például április 7-én a hajnali órákban Belgrád külvárosának romák lakta részére tört be 20-30 késekkel és vasrudakkal felfegyverkezett neonáci támadó. "Kiköltöztetünk benneteket!" - üvöltéssel támadtak rá egy utcán tartózkodó roma csoportra és csúnyán megverték őket. Az ott járőröző rendőrök nem tettek semmit, azzal a kifogással, hogy "nem áll jogukban beavatkozni". Két nappal ezelőtt a szerb rendőrök letartóztattak öt kiskorút azzal az alapos gyanúval, hogy részt vettek a romák elleni támadások előkészületeiben. A házkutatás során vasrudakat és pirotechnikai eszközöket találtak náluk. Csehek, szlovákok Szlovákiában e hónap elején a Sme napilap tett közzé egy videofelvételt, amelyen kábellopáson lefülelt roma gyermekeket aláztak meg rendőrök. A rendőrőrsön kényszerítették őket, hogy vetkőzzenek le, üssék-verjék, majd pedig csókolgassák egymást. Csehországban is egyre erősebb a romagyűlölet. Nemrégen a cseh neonácik és a radikális jobbszárny képviselői kerültek összetűzésbe a rendőrséggel, amikor romák lakta környéken próbáltak meg erőt demonstrálva végigvonulni. Egy héttel ezelőtt az észak-morvaországi Vítkovban egy roma család házára dobtak Molotov-koktélt, ahol egy kétéves kislány és a szülei súlyos égési sérüléseket szenvedtek. Ez nem az első ilyen eset Csehországban. Január végén is történt hasonló, ott azonban a tüzet egy járókelő időben észrevette, így nem történt tragédia. Legaggasztóbb méretek A New York Times megítélése szerint azonban Magyarországon öltött legaggasztóbb méreteket a romák elleni erőszak. Az elmúlt egy évben legalább hét romát öltek meg, a cigány kisebbség vezetői szerint pedig mintegy harminc alkalommal dobtak Molotov-koktélt romáklakta házakra, gyakran fegyvertűz kíséretében. Az elkövetőket valószínűleg aktív rendőrök, katonák vagy az idegenlégiót megjárt személyek között kell keresni, mivel gyakorlott fegyverhasználók benyomását keltik. Közép- és Kelet-Európában, de főleg Magyarországon a romaellenesség növekedése a szélsőséges jobboldali pártok népszerűségének kedvez leginkább. Így a Jobbik szélsőséges párt, "cigánybűnözés" jelszóval riogatva, arra használta fel a kialakult helyzetet, hogy megemelje népszerűségét a választók körében, és elérje az ötszázalékos parlamenti küszöböt az elkövetkező választásokon - írja a New York Times. A lap idézi Korózs Lajost, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkárát is, aki szerint nem szabad elfeledni, hogy a holokauszt sem gázkamrákban kezdődött. Félő, hogy a jelenlegi gazdasági és politikai válság hatására, ahogy nő a munkanélküliség és az elégedetlenség, úgy fog nőni az ellenszenv a romákkal szemben is. Terry Davis, az Európa Tanács főtitkára a Nemzetközi Roma Napon a köszöntőjében megjegyezte, hogy a romák hányatott sorsuk miatt a jogfosztott és sebezhető kisebbség rendhagyó típusa, és emiatt külön figyelmet érdemelnek. Küzdeni kell a faji megkülönböztetés és az előítéletek ellen. Véget kell vetni a romák elleni agressziónak, a vétkeseket pedig elő kell állítani és megbüntetni. Meg kell szüntetni a romákkal szembeni előítéleteket és hangoztatni a tolerancia szükségességét, valamint biztosítani számukra ugyanazokat a jogokat, melyek minden embert egyaránt megilletnek.

Még több hír a szociális és munkaügyi területről